Ma már igazán divatos dolog hangoskönyvet hallgatni – például a buszon utazáskor, vagy főzés közben otthon –, ám ez a lehetőség nem oly régóta áll rendelkezésre. A hangoskönyv története eléggé szövevényes, és még mindig van hova fejlődnie, de egyre jobb felolvasások születnek.
Erre példa a VOIZ hangoskönyv gyűjteménye, amely jelenleg közel 2000 művet tartalmaz, ezeket jellemzően ismert előadóművészek tolmácsolják számunkra. De honnan indult a történet, és merre tart? Cikkünkben összegyűjtöttünk pár érdekességet a témával kapcsolatban.
Az első hangoskönyv
Magyarországon az első hangoskönyvek vakok számára készültek, ugyanis megjelent az igény arra, hogy bizonyos műveket ne “letapintsanak”, hanem meghallgassanak. Így jött létre a vakok számára egy könyvtár, ahol főleg regényeket olvastak fel az előadók – jellemzően színészek.
Fontos kitétel volt azonban, hogy az érzelmeiket ne jelenítsék meg a felolvasáskor, mindenki maga dönthesse el, hogyan viszonyul a hallott dologhoz. Éppen ezért sokszor unalmas és hosszú, élvezhetetlen hangoskönyvek is születtek.
Ám a világ fejlődött, és ma már nagyon minőségi felolvasásokkal találkozhatunk, ahol teljesen természetes módon jelenítik meg a párbeszédeket is a profi felolvasók. A VOIZ alkalmazásának hála ezek a művek a telefonunkra is letölthetők.
Amerika és a hangoskönyv
Valójában az igazi, irodalmi igényességgel megkomponált hangoskönyvek hazája az USA. Az első darab 1952-ben született: a hírhedt költő, Dylan Thomas maga olvasta fel a verseit, erős átéléssel – mindez pedig sikerhez vezetett. Nem mellesleg a könyv hangmérnöke nem más volt, mint Bartók Béla kisebbik fia, Péter – így tehát magyar vonatkozása is van a népszerű hangoskönyvnek.
Persze ekkor még nem applikáción keresztül hallgathatták meg az érdeklődők a művet, hanem bakelitlemezen. Ha belegondolunk, itthon is születtek ily módon hangos versek: például Nagy László, Pilinszky János vagy Weöres Sándor hangfelvételeit is kiadták.
Még egy érdekes dolog az USA-hoz kapcsolódóan, amelynek szintén van magyar vonatkozása. Itt annyira népszerű ez a műfaj, hogy egy versenyt is rendeznek minden évben, hogy melyik felolvasás a legjobb. Nos, 2006-ban az előkelő második helyet szerezte meg a The Audies gálán egy hazai mű, Márai Sándor Vendégjáték Bolzanóban című alkotása.
Vers vagy próza?
Ha végigtekintünk az eddig megjelent hangoskönyveken, láthatjuk, hogy verseket alig adnak ki. Vajon mi lehet ennek az oka? Elsősorban az, hogy ott valóban fontos, ki hogy mond ki egy-egy szót, hogyan értelmez egy mondatot, milyen átéléssel adja elő a művet.
Másrészt az embereket inkább a regények érdeklik, ezeket hallgatják szívesen. De itt sem mindegy, milyen hosszú a mű! Például a Háború és béke hangoskönyv formájában is rémhosszú, de ha belegondolunk, hogy a Braille-írásos változata 58 és fél mázsa, akkor nem csodálkozunk, hogy hanganyag formájában is elérhetővé tették vakok számára.
A VOIZ hangoskönyvei között is vannak kötelező olvasmányok, de modern regényeket is találunk, érdemes előfizetni az alkalmazásra.
