A whisky (vagy whiskey) a világ egyik legnépszerűbb itala. A legjobbat kiválasztani viszont nem egyszerű: ismerni kell a márkákat, az egyes országok sajátosságait, és persze a whisky-k fajtáit. Segítünk kiigazodni ebben a kissé bonyolult, de annál ízletesebb labirintusban.

Micsoda pontosan a whisky?

Maga a kifejezés az uisce beatha kifejezésből származik, ami szó szerinti fordításban “az élet vize”.

Ha pedig a “tankönyvi” verzióra vagy kíváncsi: egy desztillált alkoholtartalmú italról van szó, ami erjesztett gabonából készül. Általában fahordóban érlelik, és 40% körüli alkoholtartalomra kell számítani.

Whisky az alábbi gabonafajtákból készülhet:

• kukorica
• rozs
• árpa
• búza

Ezeket a szemeket vízzel együtt melegítik, és így cefre készül belőle. A folyamat során a gabonamagvakban található keményítő lebomlik, és cukorrá alakul – amiből később alkohol fog képződni.

Min múlik a whisky íze?

A felhasznált gabona fajtája mellett vannak még szempontok, amin sok múlhat a whisky elkészítésénél. Nem mindegy ugyanis, milyen desztillációs folyamatot alkalmaznak, vagy éppen mennyi ideig érlelik azt. Az érlelésnél pedig az is számít, hogy acélhordóban tartják, vagy fahordóban áll, mielőtt a palackba kerül. Még olyan whisky is létezik, amit tokaji boroshordóban érleltek!

Hogyan készül a whisky

Nagyjából időszámításunk előtt 2000-be kell visszautaznunk a kezdetekhez. Ekkor ugyanis a babilóniaiak felfedezték a desztillációként ismert folyamatot, mégpedig parfümkészítés közben. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy folyamatosan párologtatunk egy folyadékot, és összegyűjtjük a párologtatás után megmaradt kondenzált, lehűlt maradékot.

A folyamat hamar elterjedt a világon, de egészen a 13. századig kellett rá várni, hogy a leleményes olaszok alkoholkészítésre kezdjék használni: mégpedig a boraik esetében.

Igen lassan, de a 15. században végre pedig Skóciába és Írországba is elért ez a tudomány. Akkor még orvosság készítésére használták, és a végeredmény még messze volt attól, amit ma whiskynek hívunk. A kész folyadék ugyanis brutálisan erős volt, italként nem volt fogyasztható.

A megoldás az érlelési folyamat hosszában volt: ez idő alatt ugyanis megváltozik az alkohol kémiai összetétele. Az általános szabály az, hogy minél tovább hagyják állni a készítményt, annál simább és ihatóbb a végeredmény. Két teljesen azonos módon elkészített ital közül az lesz a finomabb, amit tovább érleltek: nem véletlenül drágábbak a sokáig érlelt típusok.

Fontos tudni, hogy az érlelési folyamat a palackban véget ér. Tehát hiába tartjuk a polcon az “ünnepi whiskyt”, az nem lesz már finomabb, mint amilyen a palackozás után volt – bontsuk meg nyugodtan.

Az öregebb whisky nem csak azért drágább, mert tovább kell tárolni: a hordóban való érlelés alatt a folyadék nagy része egyszerűen elpárolog, és kevesebb lesz a végeredmény. Ha például 21 évig érlelünk a disztilláció után, mindössze egy hordónyi whiskyt kapunk. Ha pedig 7 évnél kezdjük a palackozást, három hordónyi mennyiséggel számolhatunk.

Whisky fajták típus szerint

A single barrel pontosan az, amire a neve is utal: egyetlen hordóban érlelt whisky, és nincsen keverve. Ezek ezért jellemzően drágábbak a blend típusokkal szemben, ahol jellemzően egy tovább érlelt, magasabb minőségű italt kevernek össze egy kevesebbet érlelt fajtával, hogy ideális ár-érték arányt érjenek el vele.

A blend lehet olyan keverés is, ahol egyetlen lepárlóból származik a forrás: ez a blended malt. A sima blend esetében pedig bármilyen keverésről szó lehet, ezek jellemzően olcsóbbak.

A single malt drágább, de jobb minőségre utal: ezek a fajták egy lepárlóból származnak, és ugyanazt a gabonafajtát használták fel a készítésénél, nem keverve más típussal.

Whisky fajták ország szerint

Itt még nem áll meg a választék: a típusokkal azért is érdemes tisztában lennünk, mert az egyes országokban készült whiskyk eltérő ízjegyekkel rendelkeznek. Nézzük meg ezeket sorban.

Skót whisky (scotch)

Ahhoz, hogy skót whiskynek nevezhesse valaki az italt, meg kell felelnie a 2009-es évi skót whisky előírásoknak, amik általában szigorúbbak, mint a többi országé.

Ez az ital jellemzően füstösebb és “földesebb” ízjegyekkel rendelkezik az egyedi elkészítési folyamat miatt.

A követelmények a következőek:

• kizárólag skóciai székhelyű lepárlóban készülhet
• legalább 40%, de maximum 94,8% alkoholtartalom (ABV, azaz alcohol by volume)
• malátás árpából kell készülnie
• legalább 3 évig kell érlelni, skóciai raktárban
• maximum 700 literes tölgyfahordókat lehet használni
• vízen és karamellfestéken kívül nem tartalmazhat más hozzáadott anyagot

Néhány híresebb skót whisky márka: Johnnie Walker, Dewars, Grant’s

Ír whisky

Az írek, akárcsak a skótok, igen híresek a saját whiskyjeikről. A legfontosabb különbség a skóthoz képest, hogy háromszor végzik el a lepárlást, így simább, könnyebben iható a végeredmény.

Az ír whiskykre vonatkozó szabályok:

• Írországban kell desztillálni és érlelni is
• kevesebb, mint 94,8% alkoholtartalommal rendelkezzen
• élesztővel erjesztett gabonamagvakból készülhet
• legalább 3 évig érlelt
• maximum 700 literes fahordókat lehet használni

Néhány híresebb ír whisky márka: Jameson, Bushmills

Amerikai whisky

Természetesen az Egyesült Államok sem maradhatott ki a jóból: itt is kidolgozták a saját szabályzatukat, és tovább finomították az elkészítési folyamatot.

Az USA-ban az alábbi kategóriák terjedtek el:

Bourbon

A bourbon olyan cefréből készül, ami legalább 51% kukoricát tartalmaz, és teljesen új, gyártás után szenesített hordóban érlelik. A végtermék alkoholtartalma pedig legalább 40%.

A bourbon-re nem vonatkozik kötelező minimum érlelési idő: viszont ha 4 évnél kevesebb ideig érlelik, azt fel kell tüntetni a palackon.

Néhány híresebb bourbon whisky márka: Makers Mark, Jim Beam

Corn whisky

Ez a kukorica whisky bizony nem más, mint a moonshine, ami az 1900-as évek elején rövid ideig életbe lépett alkoholtilalom idején igen népszerű volt a feketekereskedelemben. Habár akkor értelemszerűen nem mindig tartottak be szigorú előírásokat, ezt a kategóriát nevezzük corn whisky-nek:

• legalább 80% kukorica az alapja
• maximum 80% alkoholtartalom a lepárlás után
• 62,5% alkoholtartalom alatt kerül hordóba

Nem kötelező fahordóban érlelni, de ha abban tartják, akkor szenesítés nélküli tölgyfahordót kell választani hozzá.

Malt whisky

A maláta whisky szabályai:

• legalább 51% malátás árpából készül
• nem haladhatja meg a 80% alkoholtartalmat a lepárlás folyamán
• új, szenesített tölgyfahordóban kell érlelni kevesebb mint 62,5% alkoholtartalommal

Rye és wheat whisky

A rye, vagyis rozs whisky pont ugyanolyan folyamat eredménye, mint a maláta whisky, azzal a kivétellel, hogy legalább 51%-ban rozsból kell készülnie (nem összetévesztendő a rozsda és általában méz aromájú whishey-vel).

A wheat, azaz búza whisky ezzel ellentétben legalább 51%-ban búzából kell készüljön.

Tennessee whisky

Habár ez jogilag nem egy külön kategória, mégis említésre méltó: ide tartozik ugyanis a világhírű Jack Daniels whisky. Ez lényegében egy straight bourbon, azaz legalább 2 évig érlelt bourbon típusú whisky, csak éppen Tennessee-ként hivatkoznak rá a palackon.

Kanadai whisky

A kanadai parlament ezeket az italokat ismeri el hivatalosan kanadai whisky-ként:

• az elkészítési folyamat az elejétől a végéig Kanadában történik
• legalább 3 évig kell érlelni, maximum 700 literes fahordóban
• legalább 40%-os alkoholtartalommal kell rendelkeznie

A felhasznált alapanyagra nincsen konkrét szabályozás, de jellemzően olyan keverékek, amik magas arányban tartalmaznak kukoricát, és jellemzően simábbak, könnyebben ihatóak, mint pl. a skót whiskyk. Az elkészítésnél rozst is fel szoktak használni.

Hogyan idd a whiskyt?

Ha szeretnél túllépni a klasszikus whiskykóla kombón, akkor a hagyományos kóstolásnak három különböző módjával érdemes megismerkedned. Ezek az alábbiak:

• on the rocks, azaz jégkockákkal
• neat, azaz tisztán
• néhány csepp tiszta vízzel

Kezdetnek érdemes az egyszerűbb, kevésbé füstös, alacsonyabb alkoholtartalmú italokkal kezdeni – természetesen mértékkel és felelősséggel. Ha eddig csak kólával, vagy koktélban ittál whiskyt, meg fogsz lepődni, mennyire más ízvilága van a különböző típusoknak.

A megfelelő whiskykóstoláshoz érdemes jó poharat is választani.

Whiskys poharak nagy választékban: https://thenext.hu/whisky-poharak/

És ne feledd: bárki bármit mond, nincs rossz módja a whiskyfogyasztásnak.