Sokáig természetes volt, hogy ha valaki gépet bővített vagy új számítógépet épített, a memória szinte a legolcsóbb komponens volt. Néhány ezer forintért lehetett plusz gigabájtokat vásárolni, és a RAM ára évekig folyamatosan csökkent. Most viszont fordult a kocka: a DRAM – vagyis a dinamikus memóriák – ára 2025 végére meredeken emelkedni kezdett, és úgy tűnik, ez csak a kezdet. A gyártók visszafogták a termelést, a kereslet újra nő, a mesterséges intelligencia pedig szó szerint felfalja a memóriachipeket.
A számítógép lelke, amit most aranyárban mérnek
A trend nemcsak a számítógép-rajongókat vagy a gamer közösséget érinti, hanem mindenkit, aki laptopot, szervert, telefont vagy épp okoseszközt használ. Hiszen mindenben, ami számítást végez, ott van valamilyen DRAM — és ha ez drágul, az egész elektronikai ökoszisztéma árai mozdulnak.
A kérdés most az, hogy mi áll a háttérben, és mire számíthatunk: rövid fellángolásról van szó, vagy új korszak kezdődik, ahol a memória megint luxuscikk lesz?
Az MI a legnagyobb memóriafaló
A DRAM árának növekedése mögött több tényező húzódik meg, de a legnagyobb bűnös egyértelműen a mesterséges intelligencia. Az MI-modellek hatalmas mennyiségű adatot dolgoznak fel, és elképesztő mennyiségű memóriát igényelnek. Egyetlen nagy nyelvi modell, mint amilyen például a ChatGPT vagy a Claude, több tíz- vagy akár százezer gigabájt aktív RAM-ot használ, miközben fut. A gyártók ennek megfelelően a legnagyobb megrendeléseiket most nem a PC-piacról, hanem az adatközpontokból és MI-fejlesztő cégektől kapják.
Az iparág egyik vezető szereplője, a Samsung például már hónapok óta azt kommunikálja, hogy minden kapacitását a mesterséges intelligenciára optimalizálja. A HBM (High Bandwidth Memory) chipek iránti kereslet annyira megugrott, hogy a vállalatok kénytelenek voltak a hagyományos DRAM gyártását visszafogni. Ez pedig dominóhatást indított el: a kevesebb kínálat automatikusan felhajtotta az árakat a PC-kben, laptopokban és szerverekben használt memóriák esetében is.
A piac tehát paradox helyzetbe került: miközben az MI-boom új aranykort hoz a technológiai szektorban, a hétköznapi felhasználók most fizetik meg ennek az árát.
A memóriaárak hullámvasútja
Ha visszatekintünk az elmúlt évek piacára, a DRAM mindig is híres volt kiszámíthatatlanságáról. A gyártók száma csekély, a termelés költséges, és a legkisebb keresleti változás is hatalmas áringadozást hoz. 2023–24 között például drasztikus áresés történt, mert a pandémia utáni visszaesés idején hatalmas raktárkészletek maradtak a cégek nyakán. Most viszont ennek az ellenkezője történik: a készletek elfogytak, a kapacitások egy részét az MI-chipek foglalják el, és a gyártók inkább kivárnak, hogy magasabb haszonnal értékesíthessenek.
A legnagyobb gyártók – a Samsung, az SK Hynix és a Micron – piaci befolyása óriási. Ők hárman uralják a DRAM-termelés több mint 90 százalékát, így ha közülük kettő egyszerre visszafogja a kibocsátást, az azonnal érezhető a piacon. Az elemzők szerint ez a mostani drágulás nem átmeneti, hanem legalább 2026 közepéig tarthat.
Az átlagos DDR5-ös modul ára például 2024 végén még 15-20 ezer forint körül mozgott 16 gigabájtonként, most viszont már 25–30 ezer forint alatt alig találni megbízható márkától. A prémium-kategóriás, tuningolható gamer moduloknál a drágulás még látványosabb: ott akár 40-50 százalékos növekedés is jellemző.
A chipgyárak a káoszban
A gyártók nem véletlenül óvatosak. A memória-ipar brutálisan ciklikus: ha túltolják a termelést, az árak zuhanásával hatalmas veszteséget szenvednek el, ha pedig visszafogják, a kereslet az egekbe szökik, és ők zsebelik be a profitot. Most a második fázisban járunk.
A Samsung és az SK Hynix 2025 elején stratégiai döntést hozott: a HBM-re fókuszálnak, mert ott sokkal magasabb a haszonkulcs. Ezek a chipek az MI-feldolgozáshoz nélkülözhetetlenek, és egyetlen GPU-szerver akár több száz gigabájtnyi HBM-et tartalmaz. Ezzel szemben a hagyományos DDR-memória gyártása „kicsiben” nem éri meg — ezért csökken a kínálat.
A gyártók ráadásul most építik ki az új generációs gyártósorokat, amelyek 10-12 nanométeres technológiával dolgoznak. Ez átmenetileg szintén visszafogja a termelést. Mire ezek a kapacitások felfutnak, hónapok telhetnek el — a piaci hiány viszont addig is marad.
A piac új vezére…
A memóriaárak változása mögött ma már szinte minden esetben ott húzódik a mesterséges intelligencia. Az adatközpontok, amelyek MI-modelleket futtatnak, folyamatosan bővítik a szerverparkokat. Egy új Nvidia-alapú MI-szerver konfiguráció például több száz gigabájt HBM-et és DRAM-ot használ, ráadásul egyszerre több ezret állítanak üzembe világszerte.
Miközben a magánfelhasználók évente legfeljebb néhány tízmillió RAM-modult vásárolnak, az adatközpontok egyetlen negyedév alatt elviszik ennek többszörösét.
A trend tehát nem csupán arról szól, hogy „nőtt a kereslet”. A kereslet szerkezete teljesen megváltozott: a PC-s piac már nem uralja a memóriagyártást, hanem kiszolgáltatott az MI-fejlesztéseknek. A gyártók pedig oda szállítanak, ahol a pénz van — vagyis oda, ahol több millió dolláros szerződéseket kötnek egyetlen chip-szállítmányra.
A felhasználók most fizetik meg a hype árát
A drágulás tehát nem a véletlen műve, hanem egy technológiai átrendeződés következménye. Aki most akar gépet építeni vagy laptopot bővíteni, az jó eséllyel szembesül azzal, hogy a memória a gép költségvetésének újra jelentős tételévé vált. Ez különösen a gamerek és a kreatív szakemberek számára kellemetlen, hiszen ők gyakran igényelnek 32-64 gigabájt RAM-ot, és minden egyes modulért többet kell fizetni, mint korábban.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a grafikus kártyák és processzorok ára is magasan maradt, így egy új PC-összeállítás ma drágább, mint az elmúlt öt év bármelyik időszakában. Aki tehát most akar beruházni, annak nem árt sietnie, mert az elemzők szerint a memóriapiac legalább 2026 közepéig feszített marad.
A mobilpiac sem kivétel
A DRAM nemcsak a PC-kben van jelen. Az okostelefonokban, tabletekben és okosórákban is ugyanúgy megtalálható — igaz, kisebb kiszerelésben. Az árak növekedése itt is érezhető lesz, még ha a végfelhasználó nem is közvetlenül érzékeli. A gyártók ugyanis a növekvő költségeket beépítik az új modellek áraiba, így a következő generációs készülékek szinte biztosan drágábbak lesznek.
A mobilpiac ráadásul külön kihívással néz szembe: a prémium készülékek ma már 12–16 GB RAM-ot használnak, a jövő évi csúcstelefonokban pedig 24 GB-os konfiguráció is várható. Ez az ugrás szinte teljesen lenyeli az eddigi tartalékokat, miközben a gyártási költségek sem csökkennek.
Mennyi ideig tart a drágulás?
A szakértők szerint a mostani árhullám nem rövid életű. A piac legkorábban 2026 végén stabilizálódhat, amikor a gyártók újra felfuttatják a termelést, és az MI-boom első hulláma lecseng. Addig azonban a hiány és a magas árak valószínűleg velünk maradnak.
A befektetők számára ez aranybánya, a felhasználóknak viszont drága korszak.
Egy biztos: a memória a következő években ismét a technológiai verseny középpontjába kerül. Aki több RAM-ot tud biztosítani, az gyorsabb, okosabb és hatékonyabb terméket kínálhat. De ez mostantól nem lesz olcsó mulatság.
