A legtöbbünknek van olyan ismerőse a családban vagy a baráti társaságban, akinek 2010 után született a gyereke. Ha gyakrabban szoktál velük találkozni, esetleg a közvetlen közeledben is él nyolc év alatti gyerek, aki még csak most vagy még el sem ballagott az óvodából, láthatod, ahogy az érintőképernyővel bánnak, és ahogy az interneten randalíroznak magabiztosan. Ők az alfa generáció, a digitális kor gyerekei.
Az új generáció már digitális bennszülöttekből áll
Jellemzően az Y-generációs szülők nevelik őket, akiknek a technológia fejlődésével egyre nehezebb eldönteniük, hogy mi a jó a gyereknek, és mi az, ami még korai számukra. Az új generáció egy olyan korba született, ahol a digitalizáció teljesen a hétköznapok részévé vált, és az érintőképernyők a családi ebédnél, a lefekvéskor és az autós utazások során is ott villognak az arcukba.
Természetesen meg is tanulják kezelni ezeket az eszközöket, és már nem csak a Bogyó és Babócát tudják elindítani és megállítani, hanem az interneten is jól elboldogulnak. Európai országokban végzett felmérések szerint az ovisok 50-70%-a rendszeresen netezik és a tabletet is simán használja.
Persze globálisan elég nagy különbség mutatkozik az alfák között is, hiszen az egyes országok és társadalmi rétegek különböző mértékben férnek hozzá a technológiai vívmányokhoz, ezért a gyerekek is más képességeiket tudják fejleszteni. Kínában és Indiában például a népességnövekedés mértéke teljesen más szocializációs lehetőségeket tesznek lehetővé a gyerekek számára, mint mondjuk a dán vagy svájci alfáknál.
Az alfa generáció jövője
Csak találgatni lehet, hogy a felnövő ifjúság helyzete milyen lesz 10 év múlva, de van néhány tényező, amiből lehet következtetni bizonyos jellemzőkre. Az érintőképernyő használatával fejlődnek a gyerekek kinesztetikus (test-érzékleti) képességei, viszont ezzel a látási és hallási csatornától veszik el a lehetőséget.
A kéz folyamatos használatával tehát fejlődnek a finommotorikus készségek, amelyek az eszközhasználatban segíthetik a jövő fiataljait, viszont az audiovizuális készségek lemaradása nem kizárólag a látás és a hallás esetében okoznak problémát. Ezekre épül ugyanis egy csomó olyan készség, amikről elsőre nem gondolnánk, hogy közük lehetnek hozzájuk. A térlátást is fejlesztő építőkockák például a nyelvi készségek fejlesztésében is szerepet játszanak, de a kétdimenziós képernyők ettől elvonják a figyelmet.
Az alfa generáció jellemzői
A 2010 után született gyerekek esetében tehát általánosságban kijelenthető, hogy az első emlékeik között szerepelnek az érintőképernyők, és nemcsak használni tudják a tabletet és az okostelefonokat, de jól elboldogulnak az interneten is. A Z- és alfa generáció esetében is megfigyelhető – de az alfáknál még markánsabban fog megjelenni – a multitaskingra való képesség, azaz az, hogy egyszerre több dologgal tudnak foglalkozni akár munka akár szórakozás közben anélkül, hogy a megosztott figyelem a hátrányukra válna.
A képességekhez és igényekhez igazodva más kommunikációs fajták jelennek majd meg, és az alfa előttiek Snapchat-Insta-függéséből következtetve valószínűleg még vadabb csatornákon és eszközökön fog ez zajlani.
A magyar ifjúság helyzete az alfák szempontjából átlagosnak mondható világszintű összehasonlításban, de hogy ez az átlag jó vagy rossz, csak akkor állapítható meg, ha látjuk, hogy a megváltozott eszközhasználat milyen viselkedés- és készségbeli változásokat okoznak a következő évtizedekben.
