Képzeld el, hogy legközelebb, amikor a város felett megnyílik az ég, és bosszúsan húzod fel a kapucnit, valójában épp egy energiarobbanás veszi kezdetét a felhők között. Nem túlzás azt mondani: hamarosan minden egyes csepp eső egy apró energiahordozóként érkezik a földre. A víz mindig is hatalmas erő volt, gondoljunk csak a vízerőművekre, de most egy egészen új korszak neve rajzolódik ki – az, ahol már nem csak folyók és duzzasztóművek, hanem akár a háztetők és városi ereszcsatornák is energiatárolókká válhatnak.
Hogyan lesz a cseppből kilowatt?
A kutatók olyan technológiát fejlesztenek, amely a „plug flow” jelenséget használja ki. Ez lényegében azt jelenti, hogy az esőcseppek és a köztük lévő levegő váltakozása egy speciális mikrogenerátorban képes elektromos töltéseket szétválasztani, majd energiát előállítani. Tudományosan hangzik, persze, de a lényeg nagyon egyszerű: a lehulló esőcseppek mozgásukkal áramot termelhetnek. Léteznek olyan prototípusok, amelyek már képesek voltak több LED-et is működtetni kizárólag eső által generált energiával. Bár ez még nem elég egy lakás fűtéséhez vagy egy elektromos autó feltöltéséhez, a technológiai indulások mindig kicsiben kezdődnek.
Városi tetők, erkélyek, kerti fészkek – bárhol energiává válhat az eső
Az esőenergia legnagyobb előnye, hogy decentralizált lehet. Míg a napenergia a napsütésre támaszkodik, a szélenergia pedig jó szelet igényel, az esőenergia esős országokban – például nálunk is – kimondottan vonzó megoldás lehet. Szinte bárhol telepíthetők a mikrogenerátorok: lakóházak tetején, garázsok mellett, családi házak ereszcsatornáiban vagy akár nagyvárosok irodaházainak vízgyűjtő rendszereiben. Képzeld el azt a jövőt, ahol egy őszi zivatar már nemcsak sárfoltokat és borús hangulatot hoz, hanem energiát, amivel akár egy elektromos kerékpárt vagy néhány háztartási berendezést is feltölthetsz.
Miért lelkesednek ennyire a kutatók?
Mert a klímaválság korszakában minden energiacsepp számít. Az esőenergia tiszta, helyben keletkezik, nem igényel bonyolult infrastruktúrát és lényegében ingyen van. Nem az a cél, hogy egyetlen gigantikus erőmű pótolja a fosszilis energiát, hanem hogy sok kicsi, okosan működő rendszer csökkentse a hálózati terhelést és növelje az energiaszabadságot.
Mikor lesz ebből valóság?
Nos… nem Tom Holland hozza majd el, bár a produkció zseni, Zendaya is elájult:
A technológia még gyerekcipőben jár, de minden új energiaforrás így indult. Gondoljunk csak a napelemekre, amelyek pár évtizede még drágák és ritkák voltak, ma pedig sok kertben ott ragyognak. Ha a fejlesztések tempója kitart, pár éven belül megjelenhetnek a kereskedelemben az első háztartási esőenergia rendszerek, majd később akár városi pilot-projektek is. És valljuk be: van valami költői abban, amikor egy borongós, esős nap nem a természet szeszélye, hanem a fenntartható jövő egyik legszebb eszköze.
Eső, ami energiát ad – nem sci-fi
Még nem tartunk ott, hogy minden esőcsepp okos áramforrásként potyogjon a tetőre, de ahogy a mérnökök egyre közelebb jutnak a megoldáshoz, úgy rajzolódik ki az új korszak: az, ahol a környezet nemcsak körülvesz bennünket, hanem együtt lélegez velünk. Egy olyan világ felé tartunk, ahol minden zivatar rejtett lehetőségek záporát hozza magával. És ki tudja – lehet, hogy néhány év múlva az első tavaszi esőnél nem a kabátunk miatt aggódunk, hanem mosolyogva gondolunk arra: indul az áramtermelés.
