Megvan az a pillanat, amikor egy hirdetés annyira jól néz ki, hogy az ember azonnal beleálmodja magát a képbe, máris érzi a tea illatát amikor selyempizsamában marokra fogva a bögrét, a tökéletes szögben beeső mosolygós nap fényében indítja a reggelt? A kert persze olyan zöld, mintha Provence-ban járnánk és egy kismókus köszönt minket vidám a teraszablaknál… Persze, amikor elmegyünk megnézni, és a valóság úgy vág arcon, mint a rosszul tervezett lengőajtó: a fények tompák, a falak dohosak, a kert pedig inkább gaztenger, mint oázis.
A mesterséges intelligencia belépett az ingatlanpiacra, és nem csak segít a fotók szebbítésében — sokszor egész új világokat alkot.
A lakás, ami csak a képeken létezik
Az MI-alapú képgenerálás és retusálás ma már olyan szinten működik, hogy gyakorlatilag bármit el lehet tüntetni egy fotóról. Penész, repedés, omló vakolat -> egy kattintás vagy jó promt és „megoldva”. A foltos parketta is új fényt kap, a lelakott bútorok helyére pedig pillanatok alatt kerül egy „skandináv stílusú” szett, amit valójában sosem látott ember. Az eredmény? Egy hirdetés, ami eladja az álmot, csak épp nem a valóságot.
A bizalom új ellensége
Az online ingatlanpiac már évek óta a látványra épít. A hirdetések néhány másodperc alatt eldőlnek: tetszik, nem tetszik. Ebbe a vizuális versenybe érkezett meg az MI, amely gyorsan a hirdetők új kedvence lett. Egyre több ügynökség használ olyan eszközöket, amelyek automatikusan „feljavítják” a képeket — de sokszor a határ a szépítés és a manipuláció között teljesen elmosódik.
A gond nemcsak az, hogy ez félrevezető. Hanem az is, hogy ez lassan aláássa az egész online hirdetési rendszerbe vetett bizalmat. Mert ha a képek nem hitelesek, mit hiszünk el? Az árat? Az alapterületet? Vagy az sem biztos, hogy az ingatlan tényleg létezik?
Magyarországon is hódít a virtuális lakásfelújítás
A jelenség nem csak külföldön jellemző. Hazai ingatlanportálokon is egyre több olyan hirdetés jelenik meg, ahol a fotók mögött MI dolgozik. Nem feltétlenül rosszindulatból — sok hirdető egyszerűen csak szeretné, ha az ingatlan „szebben mutatna”. Van, aki a saját telefonjával készített képeket javíttatja fel egy MI-alapú szolgáltatással, mások viszont kifejezetten azért generálnak új képeket, hogy a lakás vonzóbbnak tűnjön, mint amilyen.
A szakértők szerint különösen az olcsóbb, felújítandó ingatlanok esetében jellemző, hogy a képeken már „elkészült” a felújítás. A padlót újraburkolják digitálisan, a falakat világosra festik, a régi ablakkereteket fehérre cserélik. Mindez néhány perc alatt elérhető, és a laikus szemnek lenyűgöző. A valóság azonban legtöbbször köszönőviszonyban sincs a képekkel.
Az ilyen manipulációk miatt egyre több vevő érzi úgy, hogy csak személyes megtekintés után mer dönteni — de addigra gyakran már beleélte magát egy nem létező álomba.
A hirdetők és az etika kérdése
Kétségtelen, hogy az MI hasznos lehet az ingatlanpiacon. Egy jó fotó mindig többet mond, mint egy száraz leírás. A technológia segíthet a gyenge fényviszonyok javításában, a torzítások korrigálásában, vagy abban, hogy a néző elképzelhesse, milyen lenne a lakás berendezve.
Csakhogy az utóbbi években a „szépítés” és a „hazugság” közé már alig fér be valami.
Egyre többen érvelnek amellett, hogy a hirdetésekben kötelezően jelezni kellene, ha az anyag MI-vel módosított. Hiszen a vevő ugyanúgy döntést hoz ezek alapján, mint más piacon a fogyasztó. Ha egy termékfotó megtévesztő, az fogyasztóvédelmi kérdés. Miért ne lenne így az ingatlanoknál is?
Egyelőre azonban nincs egységes szabályozás. A portálok és közvetítők többnyire saját etikai irányelvekre hivatkoznak — már ahol ilyenek egyáltalán léteznek.
Az viszont biztos, hogy a jövőben a hitelesség felértékelődik. Egyre többen keresnek olyan hirdetéseket, ahol a fotók „nyersek”, és látszik rajtuk, hogy nem mesterségesen retusálták őket. Az ilyen hirdetések valószínűleg kisebb azonnali érdeklődést hoznak, de nagyobb bizalmat építenek — és hosszú távon ez lehet az, ami számít.
A vevők új reflexe: gyanakvás
A mesterségesen generált képek egyik hatása, hogy a vevők, bérlők és érdeklődők elkezdtek gyanakvóbbak lenni. Ma már sokan keresik az apró jeleket: túl homogén textúrák, tökéletes fények, túlságosan steril terek. Az MI ugyanis hajlamos idealizálni. Az a nappali, amelyen minden párna tökéletesen egyenes, a fény egyenletesen terül szét, és nincsenek apró hibák — gyanúsan tökéletes.
A tudatos vásárló ezért ma már nem hisz el mindent, amit lát. Sokan megnézik a környéket a Google Street View-n, rákérdeznek az ingatlan állapotára, vagy egyszerűen addig nem lépnek tovább, amíg saját szemükkel nem látták a lakást. Ez egy új reflex a digitális korszakban: a „ne higgy a képeknek” reflexe.
Az illúzió ára
Az MI-vel szépített hirdetések mögött nemcsak technológiai, hanem pszichológiai dinamika is húzódik. Az emberek szeretik a szépet, a rendet, a harmóniát — és hajlandók sokszor többet fizetni érte. A hirdető ezt tudja. A gond akkor kezdődik, amikor az álomra épített döntés után a valóság kijózanít. Egy rosszul szigetelt, sötét, felújítandó lakás akár milliókkal is többet érhet a hirdetés fotóin, mint élőben.
A csalódás pedig nemcsak az egyéni döntésben hagy nyomot, hanem a teljes piacban is. Mert ha a vevők sorra tapasztalják, hogy a képek „hazudnak”, az egész rendszer elveszíti a hitelét. Az MI tehát nemcsak képeket torzít, hanem a bizalmat is.
Transzparencia vagy totális illúzió?
A szakértők szerint két irány lehetséges. Az egyik, hogy a piac önszabályozóvá válik, és a szereplők önként vállalják az átláthatóságot: jelezni fogják, ha a képek MI-vel készültek, a portálok szűrik a manipulált tartalmakat, és előtérbe helyezik a valóságos állapotokat mutató hirdetéseket.
A másik út az, hogy a manipuláció még tovább fokozódik, és az ingatlanpiac is belép az „avatar-korba”: virtuális túrák, generált lakások, digitálisan újraalkotott környezetek lesznek az alap.
A kérdés csak az, hogy a vásárló mikor mondja azt: elég volt a szépből, most már a valóságot kérem.
A mesterséges intelligencia nem gonosz. De éppoly erős, mint amilyen felelősségteljesen használják. Az ingatlanpiac pedig most áll azon a ponton, ahol el kell döntenie: varázsolni akar, vagy hiteles maradni.
