Hogyan legyek kedves? És mi történik, ha túl kedves vagyok?

2021. március 07.

túl kedves vagyok

Mondok egy jó üzletet! Mindkét fél nyer vele, semmit sem kell érte feláldozni és nem kerül senkinek semmibe sem! Ez a kedvesség. És mitől olyan nagy „buli?” Mert ugyanolyan jó adni, mint kapni és így öngerjesztő folyamattá válik. Manapság azonban sokszor találkozunk extrémitásokkal mindkét oldalon, ezért a kedvességet is meg kell tanulni helyesen kezelni.

Az emberi kapcsolatok rendszere interakciókra épül, cselekedeteink, megnyilvánulásaink, hozzáállásunk befolyásol másokat. Attól függően hogyan viseltetünk mások iránt, el tudunk egy helyzetet mérgesíteni, de akár falakat is le tudunk dönteni. Az egyik ilyen ostromfegyver a kedvesség. A kedvesség nem más, mint mások jólétére való odafigyelés és törekvés, amely adott esetben valóban csodákra képes.

A kedvesség pszichológiájáának legszembeötlőbb hatását krízis esetén lehet tapasztalni, olyan helyzetekben, amikor például betegség, munkanélküliség, egy szerettünk halála vagy egy szakítás következtében mélypontra kerülünk. Ekkor közvetlen környezetünk hozzáállása – családunk, párunk, barátaink – kedvessége és előzékenysége nagyban hozzájárul a kármentéshez. Sokan ugyan ilyen esetben az empátiával hozakodnak elő, de az rengeteg energiát emészt fel és nem biztos, hogy mindenki őszintén tud empatikus lenni, hovatovább, nem is biztos, hogy mindenkivel azok tudunk lenni. A kedvesség viszont, egy mosoly, egy gesztus vagy pár kedves szó igazán nem kerül semmibe sem nekünk, viszont annak, akinek erre szüksége van, az éhezi.

Mit mond a tudomány?

Mindennek természetesen tudományos alapja is van. Tudósok kimutatták, hogy a kedvesség vagy annak csupán a látványa is már növeli szervezetünkben a szerotonin, az oxitocin és az endorfin mennyiségét. De mik is ezek és miért van rá szükségünk? A szerotonin, vagy népies nevén a „boldogsághormon”, egy ingerületátvivő anyag, amely csökkenti a depressziót és az egyéb idegi zavarokat. Az oxitocin hormon szexuális aktus közben szabadul fel a felekben, így ennél meggyőzőbb érv azt hiszem, nem kell fontosságának bizonygatására. Az endorfin szintén ingereket visz át egyik idegsejttől a másikhoz és fűszeres ételek fogyasztásakor, illetve orgazmuskor szabadul fel nagyobb mennyiségben a szervezetünkben. Hatásmechanizmusa igen közel áll az opiátokéhoz, ezért is fedezhetjük fel az elnevezésben a „morfin” szót. Hatására csökken a szorongás, nyugodtság és kiegyensúlyozottság veszi át a helyét. Ezeknek az anyagoknak a következtében csökken vagy akár meg is szűnik a stressz, illetve megelőzhetőek a stressz által katalizált pszichoszomatikus megbetegedések, azok a bajok, amelyek lelki eredetűek, de káros hatásuknak már fizikai jelei is vannak.

Milyen egy kedves ember?

Ha egy mondattal szeretnénk meghatározni, hogy ki a kedves ember, akkor nyugodtan mondhatjuk azt, hogy az, akivel jó együtt lenni, akinek módfelett élvezzük a társaságát. A kedves ember jellemzői:

  • beszédes – De nem csak beszél, hanem mond is valamit és nem csak önmagáról. Ez az ember tudja, mikor mit kell mondani.
  • mosolygós – A mosoly egy nemzetközi valuta. Mosolygással saját önbizalmunkat sugározzuk a külvilág felé és mosolygással mások bizalmát is könnyen és gyorsan elnyerhetjük.
  • szemkontaktust tart – Ez megerősíti a beszélőpartnerek között az érzelmi kapcsolatot, a szimpátiát és bizalmat ébreszt. Mosolygással kombinálva valóban jó benyomást kelt.
  • társaságkedvelő – Nemcsak jó egy kedves ember társaságában lenni, de ő is kimondottan társaságkedvelő és legtöbbször még extrovertált is.
  • társadalmi intelligenciával rendelkezik – A kedves ember jó szociális készséggel van megáldva, könnyen barátkozik és létesít kapcsolatokat.
  • jó hallgatóság – Beszél, de amikor kell, meg is hallgat. Odafigyel beszélőpartnerére és valóban meg is hallgatja őt.
  • valódi – Ez a típusú ember nem játssza meg a kedvességet, az valóban belőle sugárzik, ezért érzelmei valódiságához nem férhet kétség.·               

Milyen egy rosszindulatú ember?

A világ azonban nem egy kedves hely. Tele van feszültséggel és olyan emberekkel, akik ennek a feszültségnek vagy hátterüknek köszönhetően áldozatokká váltak és embertársaik felé, de akár – és ez sem ritka – közvetlen családtagjaik felé is ellenségesek. Ezek rosszindulatú emberek, akik legtöbbször saját sérelmeiket vetítik ki a külvilág és az abban tartózkodó emberek felé. Ilyen emberekkel nem szívesen vagyunk együtt, jelenlétük, viselkedésük demoralizálóan hat ránk. A rosszindulatú ember jellemzői, hogy:

  • becsmérlően szól másokról
  • sokat panaszkodik vagy csak magáról tud beszélni
  • önző, mert neki minden jár és
  • rögtön védekező pozícióban találod magad, amint elkezdesz vele beszélgetni.           

Mi van, ha túl kedves vagyok?

Létezik túlzott kedvesség is, ezt is túlzásba lehet vinni, ami legfőképpen két dolgot jelent: valamit kompenzálni akarunk és mindez szinte biztosan ellenkező hatást fog elérni. Ha valaki túl kedves, akkor ez a viselkedési minta a rosszindulattal ellentétben elsődlegesen nem kifelé hat rombolólag, hanem befelé. De milyen is az, amikor valaki túl kedves?

  • mindig a saját igény az utolsó a sorban – Ilyenkor mindent, időt és energiát nem kímélve, feláldoznak mások szükségleteinek kielégítésére, így egy idő után olyan emberek fognak „rájuk telepedni”, akik önös érdekeiktől vezérelve csupán kihasználják őket, mivel tőlük aztán bármit lehet kérni.
  • folyton bocsánatot kérnek – Ezek az emberek minden hibát és bajt magukénak tudnak be, ezért az olyan dolgokért is bocsánatot kérnek, amihez igazából nekik semmi közük, de még csak ráhatásuk sincs.
  • olyan dolgokba is beleegyeznek, amit igazából nem is akarnak – És mindezt csupán mások kedvéért, ami egy idő után nem kevés önostorozáshoz is vezet, mivel folyton olyan dolgokat kell tenni, amihez igazából az ég egy adta világon semmi kedvük sincs. Sőt mi több, sosem árulják el, mi az, amit igazán mi akarnak.
  • fontos, hogy kedveljék őket – Mindenáron. Ezért mások véleményére rendkívül sokat adnak. Valójában ez határozza meg őket, ami egyenesen a boldogtalan élet felé vezet.
  • nem tudnak és akarnak konfliktusba kerülni – Megbántani másokat nem jó érzés. De néha megtörténik, úgy ahogyan néha minket is megbántanak. De ez nem a világ vége, egy kapcsolat ettől nem fog tönkremenni. Ha pedig igen, akkor azért nem kár! Ki kell állni magunkért, de természetesen a belátás lehetőségével.         

Hogyan legyek kedves?

A kedvességet lehet és kell is tanulni. Az első és legfontosabb lépés önmagunk szeretetének megtanulása, az önmagunkhoz való kedvesség elsajátítása. Napjainkra a kedvesség kihalófélben lévő gesztus, állandó rohanó, stresszel és követelményekkel teli életünkben folytonosan elvárások elé vagyunk állítva és, ha ezeknek nem tudunk megfelelni, bizony hajlamosak vagyunk önostorozásra, szó szerint bántjuk magunkat. Ha tehát nem tudunk magunkhoz kedvesek lenni, hogyan tudnánk ezt mégis másokkal megtenni?

Néha meg is kell dicsérnünk magunkat és el kell felejteni a „de béna vagyok” gondolatokat és mondatokat. Ha meg vagyunk magunkkal elégedve, igenis egy kis pihenéssel, szórakozással, kényeztetéssel, de akár csak az édes semmittevéssel kedveskedjünk magunknak! Ha erre már képesek vagyunk, akkor önazonos módos tudunk másokhoz is kedvességgel fordulni.

Ha pedig egy cikknél is mélyebben szeretnénk elmélyülni ebben a témában, akkor feltétlenül ajánlom az e témában írt önfejlesztő és önismereti irodalmat. Számos ilyen könyvet találunk már a polcokon, így a bőség zavara adott. Azonban ne feledjük: egy dolog ismerni az utat és járni azon!

Ajánló