A multitasking egy igazán félrevezető tevékenység.
Egyrészről azt mutatja a külvilág felé, hogy rengeteg dologgal haladunk egyszerre.
Másrészről, saját magunknál is az elfoglaltság érzetét váltja ki.
De vajon mi az igazság?
Egyáltalán mi a multitasking jelentése, hogyan nevezzük magyarul, és mit mondanak róla a kutatások – hasznos, vagy káros?
Multitasking jelentése
A multitask vagy multitasking egy angol szó, pontosabban két különálló szó összevont formája.
A multi azt jelenti “több, sok”, míg a tasking a “feladat, feladatvégzés, munka”.
Tehát a multitasking magyarul több feladat egyidejű elvégzését jelenti.
Eredetileg a számítástechnikából származik a kifejezés, ahol a korai számítógépeket egymagos processzorok hajtották, amelyek egyszerre csak egyetlen feladatot tudtak elvégezni, és csak a feladat befejezését követően tértek át új feladatra.
A többmagos processzorok elterjedéséval azonban a számítógépek már több feladatot is el tudtak végezni, egyszerre.
De vajon az emberi agy is képes erre?
Multitasking a gyakorlatban
A multitasking egy tipikus példája a telefonálás vezetés közben.
Az emberi agy képes több feladat egyidejű elvégézésére – de nem biztos, hogy ez minden esetben hatékonyan.
Ha valamit jól szeretnénk csinálni, akkor tipikusan arra az egy dologra érdemes koncentrálni.
Ezt úgy nevezzük, hogy fókuszálás – ami a multitasking szöges ellentéte, és a Pareto-elvre épül.
Nem hiába nem telefonálnak az autóversenyzők a verseny közben, és a fontos telefonhívások közben jó eséllyel te is mindent félreteszel, amit éppen csináltál.
A multitasking nem produktív, ez bizonyított.
Az egyik multitask kutatás rámutat arra, hogy azok az ember emberek akik váltogatnak az egyes feladatok között, sokkal lassabban haladnak, mint azok akik ugyanazokat a feladatokat végzik – újra és újra.
Ez azért van, mert a feladatok váltogatása közben, a váltás pillanatában kiesik néhány tizedmásodperc, amíg a figyelmünk átvált.
Vannak tevékenységek, amelyeknél ez elhanyagolható (például a mosás berakása, mosogatás, stb.), de van, mikor ez a néhány tizedmásodperc életfontosságú (például vezetés közben).
A produktivitást illetően ez az idő nem tűnik soknak, ám egy másik kutatásban azt találták, hogy akár 40%-kal is visszaeshet a váltás miatt a teljesítmény.
Ennek köze lehet ahhoz, hogy a rendszeresen multitaskingoló emberek általánosságban véve jóval gyengébbek a fontos információk kiválasztásában – tehát kevésbé tudják elválasztani a lényeget a lényegtelen, irreleváns információktól.
És ez sajnos nem csak multitaskingolás közben igaz, hanem normál, nem-multitask szituációkban is.
A rendszeresen multitaskingoló emberek kognitív folyamatai sérülnek hosszútávon, ezért alapjában véve a mély-gondolkodást igénylő feladatokban is jóval gyengébben szerepelnek, mint aki nem multitaskingol.
De hogyan tehetünk ellene?
Megoldás a multitasking ellen
Az előbbi eredményt publikáló kutató szerint a legjobb, amit tehetünk:
- Minimalizáld az egyszerre futó folyamatokat és feladatokat – maximum 2 feladaton dolgozz egyszerre
- Oszd fel a feladataidat 20 perces blokkokra, és 20 percig csak és kizárólag egyetlen feladatra koncentrálj
Egy másik működő és nagyon népszerű módszer a Pomodoro technika, ami 25 perces blokkokra osztja a feladatokat, amelyeket csak rövid szünetekkel szakítunk meg.
Érdekesség azonban, hogy a multitasking nem mindig rossz. Egy kutatás azt találta, hogy a multitasking-szerű médiafogyasztás hosszútávon segíthet a multiszenzoros, azaz a több-érzékeszervi feladatokban.
Összefoglalás
A multitasking egy nagyon gyakori jelenség a mai felgyorsult világban.
Az ember sokszor azt érzi, hogy nem jut ideje mindenre, ezért szétosztja a figyelmét.
Ez a legtöbb esetben igen komoly probléma, hiszen a multitaskingolás azt a látszatot kelti, hogy produktívak és eredményesek vagyunk – valójában viszont lassabbak és szétszórtabbak leszünk.
Érdemes az egyes feladatokat fókusz blokkokra osztani, amikor csak az adott feladattal foglalkozunk, vagy ha több feladattal is kell (például egy szűkös határidő miatt), akkor is maximum 2-vel foglalkozzunk egyszerre.
